• Purchaser

    BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

  • Publication date

    Mar 10, 2019

  • Type

    22

  • Source

    EKR

    A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló stratégiai városfejlesztési tervét. A Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati városfejlesztési terv széles szakmai látókörrel készül, várostervezők, közlekedésmérnökök, építészek, szociológusok és más szakértők, valamint a társadalmat, a budapestieket képviselő szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy egy mindenki által elfogadható, közös jövőképet megcélzó terv szülessen, amelynek megvalósítása minden budapesti számára élhetőbb fővárost eredményez. A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. „Budapest 2030 Terv és kapcsolódó dokumentumok elkészítése és az azzal összefüggő tanácsadási feladatok elvégzése” tárgyban, uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2018. december 4-én keretmegállapodást kötött a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt., a CreaCity Szolgáltató Kft. és a HÉTFA Elemző Központ Kft.-vel mint közös ajánlattevőkkel. A keretmegállapodás alapján írásbeli konzultáció eredményeként több tanulmány került megrendelésre. Jelen szerződésmódosítással érintett rész az „Ingázás és szuburbanizáció vizsgálat” témájú tanulmány. A tanulmány kutatási célja: átfogó helyzetkép készítése a fővárosba befelé, illetve ( kisebb arányban) az onnan kifelé történő napi ingázásról annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseinek megfelelő fókuszálásával a földrajzi mobilitás tovább erősödhessen, az ingázók által viselt idő- és pénzbeli költségeket mérsékelni lehessen. A válságot követő ingatlanár növekedés következében az újra előtérbe kerülő a szuburbanizálódási folyamatok, és a városból való kiszorulás vizsgálata, főbb gócok, indokok és a lakhelyválasztás mögötti attitűdök értékelése. Kutatási kérdések: • Hányan ingáznak be más településekről munkavállalás miatt Budapestre, illetve hányan ingáznak Budapestről egyéb településekre napi rendszerességgel? • Mennyiben különböznek a napi ingázók a nem ingázó munkavállalóktól? • Melyek a főbb térbeli mozgások irányai, társadalmi csoportok szerinti bontásban? • Milyen az ingázók megoszlása nem, életkor, iskolázottság, szakmai végzettség, foglalkozás (FEOR), munkaidő, foglalkoztatás jellege stb. szerint? • Melyek azok a térségek, ahonnan (ahová) arányaiban a legtöbben ingáznak Budapestre (Budapestről) napi rendszerességgel? Mennyi időt töltenek el az ingázók a közlekedéssel? • Hogyan alakult a napi ingázók megoszlása és az ingázással eltöltött idő az évtized elejéhez képest? • Hogyan alakult a szuburbanizáció jelensége a 2010-es évektől? • Milyen preferenciák állnak a szuburbanizáció hátterében? A költözési döntések motivációi, hatása a kirekesztődésre és a társadalmi kapcsolatok alakulására? • Az agglomerációs intézményrendszer befogadó kapacitásainak változása, ennek kapcsán az ingázás, ingázó gyerekek, illetve a helyi intézményrendszer elérhetőségével kapcsolatos elégedettség. • Milyen intézkedésekkel mérsékelhető, illetve fordítható vissza a folyamat?

    Notices

    • Aug 5, 2019

      Information on contract modifications

    SZERZODESSEL_KAPCSOLATOS_INFORMACIOK_BLOKK

    Összegezés az ajánlatok elbírálásáról